stüusa is mâr készen volt régen olyanul, amit egyenlo értéknek szivesen elfo-
gadtak. Ami eddig sejtés, keresgélés volt: a magyar kifejezési mod egyszerre
eleven valösâg lett, biztosan igy helyes, mert a hagyomânnyal igazolt s amint
mondtuk, a magyar stilus akaroi között ö a legteremtobb ereju, aki leltarta
a magyar hagyomânyokat“. „Wigand Attila földjén megtalâlta a régi tör-
vényt s ezt hozza a magyar stilus épitöinek biztos mértékeül... IgY ir
Wigandrol éveken keresztül a kritika. A „Turân IQ 1 ?* Markus
„Thoroczkay könyvei“ c. tanulmânyâban mondvân: - „A néplelek össze-
foglalt müvészi tehetsége egy müvelt egyénben öntudatositva: ez Wigand
népiességének lényege s itt vâlik el mindazoktöl, akik elötte az ugynevezett
„magyar stilust“ szent akarattal, de hamis nyomon megteremteni akartak.
Lechner kisérletei azért kallödnak el epigonjai reménytelen mezeskalacs-
hâzaiban, mert 6 nem a különösképeni magyar élet formâiböl indult s nem
kereste az ösiséget s elégedett meg mâs idegen kulturâk, kesz torrasaival.
Lechner csak a magyar ornamentikât tanulta meg, Wigand a magyar mes-
terségek logikâjât nyomozta ki. Egyéni eredményekben nem akarjuk ossze-
vetni e két mestert; âm pedagogiai értékben a Wigand megallapitasainak
keil adnunk az elsöséget, mert amit Lechner kezdett, az a meglevo magyar
diszités volt - az sem eredeti forrâsböl, - hanem amint Czako megallapi-
totta Huszka nyomân mâsodkézbol mâsolva, - Wigand pedig a jelen hamya
alatt izzo turâni lélek örök szikrâjât fütta eleven lângolâsra.. : Konyveirol
azt mondja, hogy: • *a magyar irok külön megköszönheük Wigandna
a komor szépségü ösi szavakat“. Gârdonyi pedig egyik leveleben irja:
. mondataidnak osies zamatât, tiszta magyarsâgat oszinte, bamuldozo
szemmel becsülöm“. Kos irja „A lakohâz müvészete" cimu tanulmanya-
ban - Minerva, Kolozsvâr, 1928 : - „Akiknek alkalmuk volt latni nagy
magyar épitömüvészünk: Wigand âltal tervezett falusi nephazakat, isko-
lakat, az ma mâr tudni fogja, hogy egyszerü eszkozokkel^ falusi mester-
emberekkel mit lehet csinâlni. De meglâthatja, milyen egeszseges pylda-
adâssal szolgâltak a népnek a maga épitkezésében.“ A „Pesti Naplo T>an
1930 mârc. 15-én a „Kövekbe irt magyar drâma c. cikkben irja Kos,
hogv „A magyar polgâri hâz s butorstilus kialakulâsâban onasit alkotott es
a leghatârozottabb, legbiztosabb utat eddig Wigand tette meg; ezen mar
csak tovâbb keil menni “ A „Tér és forma" 1927 nov sz. irja Wigandrol:
„Az épitömüvész, tanâr, iro müködése ismeretes, ujabb meltatasra nem
szoruL E helyett pâlyafutâsât, stilusât ismertetjük. Festonek indult, a
vâszon szüknek bizonyult s âttér az épitésre. Schikedanznal a renaissance,
Hubertnél a barokk és gotika - Bajmoc vâra - s az orszaghaz epitesenel
tölti az âlstilusok undorâban utolso hét szuk esztendejet. Bekopog nala az
élet s feloldja nyomott béklyoiböh Egyémsége hirtelen bontakozik. -
A magyarok közül elsonek jelenik meg 1900-ban a »The Studio -pan, a
német lapokban. Hirét külföldön alapozza meg, nagy allami osztondijat
10
