107
Boiler C. M. — CramerG. — Farr
G. — *Hörz Ph. - Ludwig E.
— Stoss V. — *'Walcher F.,
Ulmban.
Öra alkat-riszek.
Hengstier J., Aldingen, hangrugök. j
Bechtold F. S., Deisslingen, öra czim- j
lapok.
Schneider J., Söflingen, öra burkok,
lögonyok.
März E., Schramberg, öra czimlapok.
♦Thomaan es tärsai, Schramberg,
öra rugök
Schweizer C., Schramberg, zomänczozott
öra czimlapok.
La uff er J., Schwenningen, öraszek-.
rönyek.
Glöckler J., Thuningen, öraällvänyok.
XV. Hang-szerek.
A hang-szerek keszitese a Württembergi
iparban kitünö helyet ioglal el;
különösen a Württembergben köszitett I
minden nemü zongoräk nagyon elterjedt
hirnek örvendenek. Ezen gyärtäsnak
legregibb helyisege, mely meg jelenleg
is all, 1809“ evben Stuttgartban Schiedmayer
ältal alapittatott. Zongora es harmonicum
köszitesre 1861 ,k 6vben46gyärhelyiseg
letezett, fökepen Stuttgartban,
Heilbronnban, Kirchheimban, Aalenben
es mäs helyeken. Evenkent 1000 harmonicumot
es 25—27000 zongorät 6s szarny
zongorät szolgältatnak, melyeknek összes
erteke közel 1 1 ;l 2 millio iorintot tesz.
A gyärtmänyok a hangteljessege, könynyii
es tartös szerkezetük, hangmegtartäsuk,
csinos kulsejük es olcsö äruk
miatt tünnek ki. — Az orgonakeszitös
14 gyärhelyisegben üzetik, melyek
közül a legfontosabb Ludwigsburgban
europai hirrel bir. Egyeb zeneszereket
Stuttgart, Biberach, Heilbronn s. a. t.
szolgältat.
Czegek:
Zongoräk es pianinok.
*D örner Fr., Stuttgart.
*Gö bei W.,
C. M. Boiler. — G. Cramer. — G.
Farr. _ *ph. Hörz. — E. Ludwig.
— V. Stoss. — *F. Walcher
v Ulmu.
Cästky hodin.
J. Hengstier v Aldinkäch, pera.
F. S. Bechtold v Deisslinkäch, stitky.
J. Schneider v Söflinkäch, pouzdra
na hodiny, kyvadla.
E. März v Sramberku, stitky.
«Thomanaspol. v Sramberku, pera.
C. Schweizer v Sramberku, smaltovane
ciferniky. _
J. Lauffer v Svenninkäch, skrinö na
hodiny.
J. Glöckler v Thuninkäch, podstavce.
XV. Hudebni näslroje.
Vyroba nästrojü hudebnich zanimä
v prümyslu Virtemberskem misto dftlezite,
zejmena jsou Virtemberske klaviry
vseho druhu daleko siroko yyhläsenö.
Nejstarsi zävod pro tento prümysl zfizen
roku 1809 v. Stuttgartu od Schiedmayera
a trvä jestö podnes. Stavbon
pian a harmonii obiralo se roku 1861
46 zävodu, hlavnö v Stuttgartu, Heilbronnu,
Eirchheimu, Aalenu a na jinych
mistech. Zhotovuji do roka 1000 harmonii
a 25—27000 pian a kfidel, jichz
uhrnnä cena obnäsi asi l l / 2 millionu
zlatfch. — Vfrobky vyznamenävaji se
zvucnosti, lehkou a sprävnou mechamkou,
souladnosti, pökn^m zevnejskem a
levnou cenou svou. — Stavbou varhan
zabyvä se 14 zävodu, z nichz, nehlavnöjsi
v Ludwigsburku evropske pozivä
povösti. — Hudebni nästroje v vselikeho
jineho druhu vyräbeji se v Stuttgartu,
Biberachu, Heilbronnu a jinde.
Firmy:
Piana, pianina.
* Fr. Dörner v Stuttgartu.
*W. Göbel
