19
6s a szomszed ällamokban hasznältatik
el. — A czukräszat gyärilag es mü-
veszetileg üzetik Stuttgartban, Biberach-
ban es Ulmban, a hol a Devise (Tra
gant ärük) gyärtäsa is nagy tökelyre
jutott es az egesz Nemetorszdgban, Au-
striäban, Svecl es Spanyolorszägban,
Schweizban, Amerikäban nagy kelendö-
seget vivott ki. iSpenigy all a dolog a
flnom, pärizsi möd szerint k6szitett czu-
kräszati czikkekkel, gyümöls bonbo-
nokkal, befözött es szäritott gyümölcsök-
kel, csokolädeval. Különösen nagyszerü
kiterjedessel bir a cichoria 6s mäs
käve pötlekok gyärtäsa; szinte nem
csekely az eczet 6s mustär keszites. A
"Würtembergi szölötermeles evröl eyre
nyer jösägban es nemesedesben kitünö
szölö t'ajok behozatala, 6szszerü müveles,
a keszites es pinczei kezelesben valö
haladäs ältal.
(összehasonlitandö a II csoporttal.)
Apezsgöborkeszites mär 1825 ben
egy Esslingeni meg most is fenällö gyär
ältal bevive, ältala azöta m6g inkabb
elterjesztetett. Az eladäs Nemetorszägon
kiviii Angliäba, Oroszorszägba es Eszak
Amerikdba törtänik. — Sörfözdetöbb
mint 2500 van az orszägban. Az eyen-
kenti termeles millio hectaliteren felül
van, köriilbelöl 15 millio formt összes
6rtekben.
Czegek:
Stahlecker, Bietigheim, liszt.
*Palmer L. Esslingen, liszt.
Haisch C. Reichenbach Göppingen m.,
liszt.
Gröf Bissingenfele nmmalom es
tesztaäruk gyära, Schramberg.
Herrenberger W. Söflingen, liszt.
*Knorr Ch. Heilbronn, ärpakäsa, ke-
menyitö.
•Daur H. Vöhringen Ulm m., ärpa
käsa.
kräfstvi provozuje se.spusobem to-
värnickym a umelym v Stuttgartu, Bi-
berachu a Ulmu, kde take vyroba zbozi
tragantoveho velice se zdokonalila, tak
ze toto v celem Nemecku, v Rakousku,
Svedsku, Spanölsku, Svycarsku, ano
i v Americe silneho dochäzi odbytu.
Podobnö d6je se s vyräbönim jemneho
zbozi oukrärskeho na spusob Pariz-
sky, s ovocnymi cukrätky, nalozenym
a susenym ovocem, s cokolädou a p. —
Velkolepych rozm6ru nabyla vyroba
cikorie a jinych kävov^ch nährazkü
a take vyroba octa a horcice neni ne-
patrnä. — Vino Virtemberske stävä se
zavädönim vybornych druhu revy, dumy-
slnym pestovanim a pokroky ucinenymi
v pfipravoväni vina a jeho uklädäni
ve sklepe kazdyra rokem latiodnejsim a
uslechtilejsim.
(Srovnej skupeni 2.)
Pripravoväni pöniveho vina,
zavedene jiz r. 1825 jistou tovärnou
v Esslinkäch, kterä posud s nim se za-
b^vä, rozsirilo se od te doby .valnS zri-
zenim nov^ch zavodü. Odbyvä se krome
Nemecka do Anglicka, Ruska a severni
Ameriky. - Pivovdrtt citä zem6 vice
nez 2500, kter6z do roka pfes 2 mil. hekto-
litrft piva v ührnne eene asi 15 milionu
zlatych navari.
Firmy:
Stahlecker v Bietigheimu, mouka.
*L. Palmer v Esslinkäch, mouka.
C. Haisch v Reichenbachu blize Göp-
pinkü, mouka
Umelecky mlyn a tovdrna na v§ci tös-
tove hrab. zBissingenüv Sram-
berku.
W Herrenberger v Söflinkäch,
mouka.
* Ch. Knorr v Heilbronnu, kroupy,
skrob.
* H. Daur ve Vöhrinkäch blize Ulmu,
kroupy.
