25
Bürglen testverek, (Jim, dohäny es
burnöt.
Wechsler testvörek, Ulm, dohäny.
Beck A, Vaihingen, szivar.
Bratri Bürglenove v Ulmu, kuflavy
a shupavy tabäk.
Bratri Wechslerove v Ulmu, kuf
lavy tabäk.
A. Beck ve Va'hinkäch, doutniky.
V. Szöv^szet £s ruha ipar.
Würtemberg gyapjüipara bel-
l’öldi ipar, reszint regisege, reszint a
Würtembergi gyapjütermeleshez valö
csatlakozäsa ältal. Ez utöbbi azonban
a Würtembergi gyapjüipar szüksegle-
tere nem elegseges, anyira hogy evenkent
több mint 2 millio kilogramm gyapjüt
keil behozni Bileziäböl, Magyar-, Orosz
es Angol orszägböl. —Kartolt fonal
keszitesre kitetszö szdlii sima gyapjü-
szövetekhez (Merino, Tibet, szönyegek)
ügys/.inte kötö 6s paszomäny fonalra
3 nagyobb gyär van berendezve, közel
30.000 orsöval es 1400 munkässal. Ezek
Bietigheimban, Esslingenben es Sala-
chon vannak. A kärtolt fonal keszi-
t6sre az orszägban 75 gyärhelyiseg van.
60.000 orsöval es 2200 munkässal. A
gyapjü es felgyapjü anyagböl valö szö-
vöszet 186P k övben posztö keszitessel
74 nagyobb gyärt foglalkoztatott 527
kezi szövöszekkel, 45 szövögeppel s
826 munkässal; flaner es felgyapjü szö-
vet köszitessel 22 gyärt 444 szövö szekkel
es 45 szövö geppel. — A posztökeszitesre
nezve legfontosabb värosok: Esslingen,
Mezingen, Göppingen, Reutlingen, Bak
nang, Calw, (Nagold s. a. t.; flaner es
hödszövetre Heidenheim, Freudenstadt,
Aalen, Giengen, Ebhausen, Rohrdorf.
Legnagyobb posztötakarö gyärak vannak
Heidenheimban 6s Calwban.
A pamutgyärtäs, a mi a bele-
fektetett töke nagysägät, az ertekfoko-
zödäst s a fonäsban szövesben feherites-
ben s beavatäsban valö munkaerdemet
illeti, az orszäg iparaban az elso helyet
foglalja el. Azon fontos helyet, melyet
most elfoglal, az ötvenes evekben s
különösen az ötvenes evek mäsodik
feleben nyerte el. — Afonödäkban
jelenleg közel 275 000 orsö letezik, me-
lyek 21 gyärhelyisegben vannak fel-
osztva; a munkäsok szäma 3850. — Ha
egy orsöra evenkent 20 kilo fonalat
V. Prumysl v tkaninach a
odövu.
Prftmysl ve vlnö jest ve Virtem-
bersku dilem stäfim svym, dilem sou-
vislosti svou se zemskym vytözüem ovci
vlny prümyslem domäcim. Avsak vyte-
zek vlny nevyhovuje potrebe Virtem-
bersköho prumyslu, a musi se tedy do
roka vice nez 2 miliony kilogramü vlny
ze Slezska, z Uher, Ruska a Anglicka
pfiväzeti. — Pf edenim cesane pf iz e
na hladke lätky vlnöne s viditelnou niti
(merino. tibet, koberce) jakoz i pfize
k pleteni a na präce prymkäfske zaby-
va.ji se tfi vetsi zävody, jez 30.000 vfe-
teny jsou opatfeny a asi 1400 dSlniku
zamestnävaji. Pfädemy tyto nachäzeji
se v Bietigheimu, Esslmkäch a Salachu.
— Pfedenim pfize rnykane za-
näsi se v zemi 75 zävodü s 60.000
vfeteny a 2 200 delniky. — Tkani vl-
nönych a polovlnönych lätek zamöstna-
valo roku 1861 74 vetsich zävodu na
sukna s 527 rucnimi a 45 strojnickymi
stävky tkalcovskymi a s 826 delniky,
pak 22 zävodu na flanely a polovlnöne
lätky s 444 rucnimi a 45 strojnickymi
stävky. — Nejdülezitöjsi mesta na sukna
jsou: Esslinky, Mezinky, Göppinky,
Reutlinky, Backnang, Calv, Nagold a j ,
na flanely a bobfiny : Heidenheim, Freu
denstadt Aalen,Giengen, Ebhausen, Rohr
dorf Nej vetsi tovdrny na vlnöne po-
krfvky nachäzeji se v Heidenheimu a
v Calvech.
Bavlnictvi zanimä, co se tyce
vyse kapitälü v nem ulozenych, ceny
vyräböneho zbozi a vydölku z pfedeni,
tkani, beleni a upravoväni, prvni misto
v zemskem prumyslu. Uobylot si nynöj-
siho znameniteho postaveni svöho zvläste
v rocich padesätych a zejmena v druhe
jich polovici. Pfädelny pracuji nyni
asi s 275.000 vfeteny, jez rozdeluji se na
21 zävodü; delniku v nich zamöstnanych
jest 3850. Pocitä-li se 20 kilogramü niti
na vfeteno a rok, obnäsi ührnnä vyroba
4,900 000 kilogramü pfize. Surove lätky
