kap, szerkeszti a „Mintalapok“-at. Elözoleg mâr Münchenben és Pârisban
végez tanulmânyokat, megcsömörlik az eklektikâtöl, s kârpötlâsul el-elrân-
dul sajât formanyelvünk kincseshâzâba. Közben pâlyâzatokat nyer Pârizs-
ban. Saint Louis-ban ezüstérmet stb., magyar és olasz âllami nagy arany-
érmeket, Milânoban „Diplome d'Honneur^-t stb. Az 1907. év pâlfordu-
lâst jelent életében. A „Müvészet 44 közli „Az én falum“ tervei csudâsan
érett tudâsânak, magyar lelkének alkotâsait. Népi lélekkel ihletett stilusa
kész. Olyan üj „görögöt“ hirdet^ amely a müegyetem elemi olvasökönyvé-
bol mâig is teljesen hiânyzik. Az ifjusâgra lenyugözo a hatâsa, kezdemé-
nyezését magukévâ teszik. Hatâsa alatt készül az âllatkert stb. Ötleteit
azonban csak variâljâk, annyira, hogy rajzmodorât is utânozzâk, bâr lénye-
gében nem tudjâk fejleszteni. Ugyanez évben melloztetéseért Gödöllöröl
Marosvâsârhelyre teszi müködését s épit Iparkamarät, csalâdi hâzakat, s
pâlyâzatokat nyer. A Székely kirendeltségnek megépiti a tordai korona-
uradalom földmivesiskolâjât. Darânyi megbfzâsâbol megalkotja a néphâz
alaptipusât vagy 25 községben. Ezek révén ugyanannyi iskolât épit^ s meg-
teremti az elso jellegzetes magyar népiskola tipusât. Feladataiba nemcsak
lelkét önti, szociâlis alapon reformâl is. Néphâzai, iskolâi öszinte, sajâtos
pszihét testesi'tenek meg. Egyes községek, ahoi az anyagiak nem engednek
külön iskolât, templomot, létrejön egy összefoglalö rendszerben: az iskola-
templom mélységes, szép gondolatânak elsö megvalosulâsa. Szentélye elre-
kesztve ajtoszârnyakkal. Balra gyontatofülke, egyben papi öltözo, hâtul a
korus, kis harmöniummal. Aki a pénzkérdést megérti, - mondja Lyka -
tisztâban lebet, hogy itt Wigand nagy müvészete betüszerinti kultuszt szol-
gâl. Ezek tanulmânyozâsâra a bécsi „Der Architekt“ küldi Erdélybe a
„The Studio“ tudösitojât: A. Levetust s itt is 1911-ben elsö magyarnak
jelenik meg e folyöirat III. füzetében, kollektiv szâmban, melyböl idézzük:
„Wigand épitömüvészetét nemzeti alapon fejleszti... minden külföldröl
importâlt forma ellensége. Baillie Scott s mâs vezetö épitészekhez hasonloan
ö is ért ahhoz, hogy teljesen nemzeti alapon âllo épitészetet teremtsen
magânak stb.“ - Wigand 7 évi erdélyi tartözkodâs utân 1914-ben visszatért
Budapestre. 1921-ben a Képzömüv. Târsulat épitészeti nagydijât elsö
kiutalâs alkalmâval neki itélik. Szorgos munkâssâga, müvészetéért 1926-ban
az épitö- s iparmuvészet terén kifejtett magas müvészi tevékenységeért a
kormânyfötanâcsosi cimet adomânyoztâk, amivel erkölcsi sikerét épité-
szeink közt a legméltöbban honorâlva lâtjuk. „Padänyi „A hâborü elötti
évek magyar épitömüvészetének tanulsâgai“ cimen többek közt jol mon-
dotta: „... csak azok alkottak maradandot s tényleg magyar stilust, akik az
erdélyi régi épitészet tanulsâgait fogadtâk kütforrâsnak“. Ez helyes, csak
az üttöröröl feledkezett meg, Wigandröl, a kezdeményezöröl. Wälder tanâr
is az Épitész-Egyletben tartott vita sorân megâllapitotta, hogy a népies
irâny kezdeményezése, fejlesztése kizârolag Wigand nagy érdeme. A „Tér
11
